SZÍVFÉRGESSÉG

• Kutyaélet - Angyalok négy lábon
• 2017. április 29. szombat

A szívférgesség egy súlyos, sokszor halálos kimenetelű, élősködők által okozott megbetegedés, amely már hazánkban is terjedőben van. Az ún. szívférgek (Dirofilaria immitis) okozzák, amelyek a beteg állatok tüdejében, szívében, valamint az ezekhez kapcsolódó nagyerekben élnek, súlyos tüdőbetegséget, szívelégtelenséget és egyéb szervek károsodását okozva. A szívférgesség kedvenceink közül a kutyákat, macskákat és a vadászgörényeket érinti. Ritkán emberekben is előfordul kevésbé súlyos tüneteket okozva.

 

Bizarr jelenség, hogy a tüdő ereibe 3 centiméteresen megérkező fiatal felnőtt férgek a tüdőartéria végágaiból évek alatt, folyamatosan nőve „benőhetnek” az artéria törzsébe, és ha negyvennél többen élnek egy beagle méretű kutya ereiben, elfoglalhatják a szív jobb kamráját is, mint a képen látható.

A kutya a szívférgesség természetes gazdája, ami azt jelenti, hogy a benne élő szívféreg lárvák képesek felnőtt férgekké érni és utódokat létrehozni. Amennyiben a fertőzés kezeletlenül marad, a férgek száma folyamatosan nő, akár több száz is lehet. A férgek jelenléte visszafordíthatatlan károsodást okoz a szívben, a tüdőben és a verőerekben. Ennek köszönhetően a fertőzés egészségkárosító hatása az élősködők elpusztítása után is fennmarad. Az előzőekből következik, hogy a szívférgesség elleni védekezés legfontosabb lépése a megelőzés, valamint, ha a fertőzés már fennáll, a mielőbbi kezelés.

 

Hogyan történik a szívféreg fertőzés átvitele egyik állatról a másikra?

A szúnyogok fontos szerepet játszanak a szívférgek fejlődési ciklusában. A fertőzött kutyában vagy vadon élő húsevőben élő felnőtt nőstény férgek mikroszkopikus méretű újszülött lárvákat, ún. mikrofiláriákat hoznak létre, amelyek a gazdaállat vérében keringenek. Amikor a szúnyog vért szív egy fertőzött állatból, ezeket az apró lárvákat is felszívja.

 

A szúnyog szervezetében fejlődési ciklusuk folytatódik, és 10-14 nap alatt ún. fertőző lárvává alakulnak. Amikor ez a szúnyog újra vért szív egy másik kutyán, macskán vagy vadállaton, ezeket a fertőzőképes lárvákat az állat bőrére pottyantja, amelyek a szúrási csatornán át jutnak be új gazdájukba.

Ebben az új gazdában kb. 6 hónap alatt érnek felnőtt szívférgekké, amennyiben a gazda immunrendszere nem semmisíti meg őket. A felnőtt férgek kutyában általában 5-7 (!) évig élnek. A férgek hosszú életkora teszi lehetővé, hogy megelőzés nélkül szezonról szezonra növekedjen a férgek száma az adott gazdaállatban

 

 

Melyek a szívférgesség tünetei?

A fertőzés kezdeti stádiuma tünetmentes vagy enyhe tüneteket okoz. Minél régebbi a fertőzés (vagyis nagyobb számú a jelenlévő élősködő), annál nagyobb az esélye a tünetek megjelenésének. Az aktív vagy súlyosan fertőzött, esetleg más betegségben szenvedő kutyákban súlyos tünetek is megjelenhetnek.

Jellemző tünetek a folyamatosan fennálló köhögés, fáradékonyság (akár kis mértékű testmozgástól), csökkent étvágy, fogyás. Ahogy a betegség előrehaladottabbá válik, szívelégtelenség is kialakulhat, ez sokszor a has megnövekedését okozó ún. hasvízkórral jár. Ha nagyszámú szívféreg van jelen egy kutyában, ezek akár el is zárhatják a véráram útját, így hirtelen keringési összeomláshoz és a vörösvérsejtek széteséséhez is vezethet. Ezen súlyos szövődmény jelei a hirtelen fellépő nehezített légzés, halvány szájnyálkahártya, sötét színű, véres vagy kávészínű vizelet. A férgek sürgős eltávolítása nélkül ezt a legtöbb kutya nem éli túl.

Mit kell tudnia egy gazdinak a szívférgesség szűréssel kapcsolatban?

A szívférgesség egy súlyos, fokozatosan romló állapottal járó betegség. Minél előbb derül rá fény, annál jobb a gyógyulási esélye az érintett állatnak. Kevés olyan korai jele van a fertőzöttségnek (ha van egyáltalán), amely állatorvosi segítséggel kimutatható. Ehhez vérmintára van szükség, és a vérben jelenlevő mikroszkópikus lárvákat vagy a felnőtt férgekről leváló apró fehérjerészeket tudja kimutatni.

Minden kutyát évente érdemes szűrni a fertőző lárvák és a felnőtt férgek vérbeli jelenlétére

• 7 hónap alatti kölyköknél szűrés nélkül is el lehet kezdeni a megelőző kezelést (mivel legalább 6 hónap kell a kimutathatósághoz). 6 hónappal az első preventív kezelést követően szükséges először tesztelni, majd ezt 6 hónap múlva ismételni. Ha ez negatív, akkor évente szükséges újra ismételni a szűrést.
• A kölykökhöz hasonlóan kell eljárni a korábban szívférgesség megelőzésben részt nem vevő kutyáknál, tehát 6 hónapos időközzel kétszer kell őket szűrni, majd ezt követően évente
• Ha kimaradt egy ideig a megelőző kezelés, azonnal kell tesztelni, majd 6 hónap múlva ismételni, ezt követően pedig évente

Az évente történő szűrésre azért van szükség, hogy lássuk, hogy az alkalmazott megelőző kezelés valóban hatékony-e az adott állatnál. A megelőzésre alkalmazott készítmények nagyon hatékonyak, de még így sem zárható ki 100%-ban a fertőzés veszélye. Amennyiben akár csak 1 adagnyi megelőző gyógyszer kimarad, kedvencünk megfertőződhet. Azt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy kedvencünk esetleg kiköpte a tablettát, vagy lenyalogatta magáról a bőrre csepegtetett készítmény egy részét.

Mivel a kezeletlen fertőzés súlyos megbetegedéshez vezethet, a szűrésre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy mielőbb kiderüljön, ha kedvencünk esetleg szívféreggel fertőzött.

 

Mi történik, ha a kutyám szívférgesség teszt eredménye pozitív?

Senki nem szeretné, hogy a kutyája szívférges legyen, de a jó hír az, hogy az időben felismert fertőzés kezelhető. Tüneteket mutató kutyánál az első cél az, hogy a kutyus állapota stabilizálva legyen, majd ezt követően igyekezzünk elpusztítani a felnőtt férgeket és fejlődési alakokat a lehető legkevesebb mellékhatás jelentkezése mellett.

A soron következő lépések, ha a szívférgesség teszt eredménye pozitív:

• A pozitív (felnőtt féreg kimutatására alkalmas) gyorsteszt eredményt meg kell erősíteni egy más típusú, általában referencia laborban végzett teszttel, mert néha előfordulnak fals pozitív eredmények. Az ismétlésre azért van szükség, mert a szívférgesség kezelése nagyon kockázatos és drága, tehát a lehető legbiztosabban tudnunk kell, hogy valóban ezzel a betegséggel állunk-e szemben.
• Mozgást korlátozni kell a kutyát rögtön a diagnózis kimondását követően, még akkor is, ha nagyon aktív kutyusról van szó… Sajnos a fizikai aktivitás megnöveli az esélyét annak, hogy a férgek súlyos kárt tegyenek a tüdő és a szív szöveteiben. Minél súlyosabbak a fennálló tünetek, annál komolyabb mozgáskorlátozásra van szükség.
• A következő lépés a kutya állapotának stabilizálása. Ez a tünetek súlyosságától függően akár hónapokig is eltarthat.
• Ezután történhet a kezelés megkezdése. Amennyiben a kezelő állatorvos úgy ítéli meg, hogy a kutya állapota elég stabil ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni a felnőtt férgek elleni kezelést, egy több lépcsős kezelési protokollt fog javasolni. A tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató kutyáknak nagyon jó esélye van a gyógyulásra. A súlyosabb tüneteket mutató kutyáknál is van esély a sikeres kezelésre, de itt a kezeléssel járó komplikációknak előfordulásának sajnos nagyobb az esélye. A féreg fertőzöttség mértéke nem mindig korrelál a tünetek súlyosságával, így előfordulhat, hogy a nagy mennyiségű féreggel fertőzött kutyának is alig van tünete a fertőzés korábbi stádiumában.
• A kezelés eredményének követésére ennek befejezése után 6 hónappal a szűrés ismétlése, majd folyamatos megelőző kezelés a kutya egész életén keresztül, egész évben

(Forrás1; Forrás2)

Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni a következőről, akkor iratkozz fel heti hírlevelünkre, vagy kövess minket a Kutyaélet – Angyalok négy lábon oldalán, vagy a facebookon.