Minden kutya a maga módján egyedi és különleges, legyen az keverék, vagy fajta tiszta. Kutyások lévén biztosan nagyon sok fajtát (én is így vagyok ezzel) felismertek, ha szembe jön veletek az utcán. Évről évre egyre színesebb az itthoni kutyafajták palettája, azonban sok olyan van, amely még nem vált „divatfajtává”, így az utcán igen kicsi az esélye, hogy találkoztok velük. Ezekből az itthon is előforduló, ámbár nagyon ritka fajtákból szeretnénk bemutatni nektek néhányat a következő sorozatunkban.
Forrás: http://csodalatos-allataink.gportal.hu/gindex.php?pg=33990591&nid=5888658
Elterjedési területe a közép-ázsiai köztársaságok: Türkménia, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgízia. A volt Szovjetunió határain kívül Afganisztánban, Kelet-Iránban és Észak-Pakisztánban találhatunk még közép-ázsiai juhászkutyákat. Eredeti élőhelyén, a helyi viszonyoknak illetve a kutyák rendeltetésének megfelelően különböző típusai alakultak ki a fajtának. A közép-ázsiai juhászkutyát leginkább szarvasmarhák, karavánok és a tulajdonos lakóhelyének őrzésére használták és szigorú természetes szelekción ment keresztül ez a fajta. A kemény életkörülmények és az állandó harc a ragadozókkal befolyással volt a kutya alakjára és jellemére is és így egy erős, félelem nélküli kutya jött létre, mely megtanulta, hogyan takaríthat meg energiát. Az ősi tartózkodási helyeken a közép-ázsiai juhászkutyát leginkább a nyájak ragadozók elleni védelmére és őrző-védő kutyaként is használták.
A közép-ázsiai juhászkutya harmonikus felépítésű és nagy termetű, mérsékelten hosszú (a törzse se nem hosszú se nem rövid). Robusztus, izmos a teste, az izmok terjedelmesek, de nem láthatóak. Magabiztos, kiegyensúlyozott, csöndes, büszke és független. A kutyák nagyon bátrak és nagy a munkabírásuk, kitartásuk és a természetes területvédő ösztönük. Jellemző a fajtára a nagyragadozókkal szembeni félelem nélküliség.
Forrás: http://www.dgwizz.com/index.php?DOG=4760
A tévhitekkel ellentétben ez a fajta rendkívül nyugodt és kiegyensúlyozott. Megfelelő tartás mellett megbízható társa az embernek. A szukák hajlékonyabbak, elfogadóbbak, könnyebben tudomásul veszik az alárendelt szerepet. A kanok viszont bizony néha feladják a leckét tulajdonosuknak. Ennek ellenére ezen fajta tartása csak úgy nevezhető felelősségteljesnek, ha mindig a gazda tölti be a falkavezér szerepét. Hatalmas hibát követ el az, aki egy felnőtt ázsiaival kel birokra ennek tisztázása végett! Régen rossz, ha valaki erre kényszerül, arról nem beszélve, hogy komoly fizikai veszélynek is kiteszi magát. A közép-ázsiai juhászkutyát – főképp, ha kanról van szó – kölyökkorától kezdve következetesen úgy kell kezelni, hogy megszokja, elismerje alárendeltségét. Ehhez el kell sajátítani egy olyan gondolkodásmódot, mely a falkában a vezér sajátja.
Forrás: http://csodalatos-allataink.gportal.hu/gindex.php?pg=33990591&nid=5888658
Ha a közép-ázsiai juhászkutya-kölyök világos dominanciaviszonyok között nő fel, ahol sosem merült föl annak lehetősége, hogy átvegye a hatalmat, teljesen megbízható és kellemes társ válik belőle. A falkavezér tiszteletét azonban nem szabad összekeverni a vak alárendeltséggel. Ez a fajta mindig és mindenkor megőrzi büszke tartását és önállóságát, amit gazdájának szintén tiszteletben kell tartani.
Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni a következőről, akkor iratkozz fel heti hírlevelünkre, vagy kövess minket a Kutyaélet – Angyalok négy lábon oldalán, vagy a facebookon.
Kommentek