A hidegre való tekintettel

Noha az elmúlt évek telei elég enyhére sikeredtek, az idei tél úgy döntött megmutatja a valódi énjét. Az utóbbi két nap időjárási viszonyai eszembe juttatták azokat a teleket, mikor a kinti hőmérséklet a maihoz (-20 fok) hasonlóan alakultak. A felhők mögül kikandikáló napsugarakat kihasználva ma egy rövid sétát tettünk a közeli Dunapartra. A víz szinte a felület közepéig be volt fagyva, amire édesapám elmondása szerint legalább 30 éve nem volt példa.

A hideg természetesen amellett, hogy gyönyörű dolgokat tud kreálni (ezer féle alakú jégcsapok, befagyott vízfelületek) kedvenceink életét sajnos nagyon megnehezíti. Itt természetesen különbséget kell tenni benti és kinti kutyák között. A kinti kutyák általában hozzá szoknak az időjárás viszonyaihoz, alkalmazkodnak hozzá. Abbahagyják az erős vedlést, sűrűbb szőrt növesztenek, a kutyáimon (noha benti kutyák) megfigyeltem, hogy tél közeledtével egy kis „úszógumit” is növesztenek. Ezzel ellentétben a bent tartott kutya a benti viszonyokhoz kezd alkalmazkodni, így a benti hőmérsékletet fogja alapul venni. Ennek a veszélye amellett, hogy egyébként kényelmes melegben, biztonságban éli életét egy-egy séta alkalmával a kinti időjárás nagyobb megterhelést jelent szervezetük számára.

Mivel védhetjük kedvencünket a hidegtől?

Bent tartott kutya esetében, ha kedvencünk nem rendelkezik vastag, dús bundával érdemes séta előtt kutyaruhát adni rá, mely megfelelő hőtartó anyagból kell, hogy készüljön. Lehetőleg az anyag vagy az anyag köré vart védőréteg legyen olyan, mely nem szívja magába a vizet.

A csak kertben élő kutyára is nagyon oda kell figyelnünk, hiszen télen nem sok lehetősége van felmelegedni, hacsak a gazdi néha be nem engedi a lakásba, esetleg a kutyaház kialakítása lehetővé nem teszi a kellemes hőmérséklet megtartását a kutyus számára. Fontos, hogy a házikó, csendes szélmentes helyen legyen elhelyezve. A kutyaház legyen szél és vízálló, illetve kellően hőszigetelt. Szerencsére megjelentek a fűthető kutyaházak, melyek kedvencünknek zord téli napokon nagyon nagy szolgálatot tehetnek.

A kutya melegen tartása mellett fontos, hogy a víz hidegben nagyon gyorsan kihűl, megfagy, így érdemes langyos vizet kitenni neki, melyet naponta többször ellenőrizni, szükség esetén cserélni kell. Jól bevált konyhai praktika az, ha a vízbe egy csipet sót teszünk, ezzel lassítva a víz befagyását. Természetesen a -24 fokkal szemben a csipetnyi só is tehetetlen.

Mind a kint, mind a bent tartott kutyát érdemes télen is rövidebb, hosszabb sétákra vinni. Ilyenkor az egyik veszélyt a járda sózása jelenti, mely kedvencünk lábát irritálhatja, ill. az olvadással, majd ismételt fagyással kialakuló élesebb jégdarabok is balesetet okozhatnak. A tappancsok védelme érdekében érdemes választani egy jó minőségű mancsvédő krémet, hiszen ezzel sokat tehetünk a tappancs épségének védelmében. Természetesen a sétákat követően érdemes a kutya talpát krémezés előtt letakarítani, hogy ne a sós, koszos felületre kerüljön az általunk használni kívánt krém.

A krémek mellett hasznos kiegészítő „ruhadarab” lehet még a kutyacipő is, bár én még nem láttam olyan kutyát, aki tudott benne járni és lábát nem gólyaként az égbe emelve próbált volna megszabadulni tőle.

A kint élő kutyák táplálékára is nem árt odafigyelni. Az étel, amit adunk legyen bőséges, tartalmazzon télen több kalóriát, akár az etetések gyakoriságát is növelhetjük így biztosítva a kutya szervezete számára a megfelelő energia bevitelt.

Az én kutyám annak ellenére, hogy nem örülök neki imádja a havat, a jeget rágni séta közben. Erre azért figyeljünk oda, mert ha kifutkosta magát, akkor elképzelhető, hogy megszomjazott, esetleg melege van és próbálja hűteni magát. Ilyenkor könnyen megfázhat, arról nem is beszélve, hogy a hó a jól bejáratot sétautakon gyakran szennyezett, így ki tudja mi jut be kedvencünk szervezetébe.

Érdemes a hó mélységére és a kutya termetére is odafigyelni, mert egy kisebb méretű kutya pocakja könnyen belelóghat a hóba, ez pedig könnyen felfázáshoz, tüdőgyulladáshoz vezethet. Sajnos a legtöbb kutyaruha nem fedi a mellkast és a pocakot, így erre fokozottan figyeljünk oda. Ha lehet, akkor nagyobb testű társaiknak se engedjük meg, hogy a hóba feküdjenek.

Kellő odafigyeléssel elérhetjük, hogy a tél egy kellemes évszak legyen, mind kedvencünk, mind saját magunk számára. Figyeljünk oda rájuk, mert a hideg nem válogat!

Ha tetszett a bejegyzés és nem szeretnél lemaradni a következőről, akkor iratkozz fel heti hírlevelünkre, vagy kövess minket a Kutyaélet – Angyalok négy lábon oldalán, vagy a facebookon.